Egyesületek, Alapítványok alapító okiratainak elkészítése

www.danielközjegyző.hu / kezdőoldal / Szolgáltatások

Az alapítvány

Tartós közérdekű célra magánszemély, jogi személy (pl.: Kft., Zrt.) és jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság (pl.: Bt.) alapító okiratban Alapítványt hozhat létre.
A Legfelsőbb Bíróság 2.számú közigazgatási kollégiumi állásfoglalása szerint elsősorban akkor minősül egy cél közérdekűnek, ha az a társadalom vagy egy szélesebb közösség érdekét szolgálja.
A közérdekűség fogalmát azonban nem lehet csupán az érintett személyek száma alapján megítélni. Közérdekű lehet a célja annak az alapítványnak is, amely kisszámú közösség vagy adott esetben egyetlen ember érdekét szolgálja, de célja elsődlegesen nem jövedelemszerző, illetve vagyongyarapító jellegű, hanem az általános társadalmi értékítélet szerint a köz érdekében is álló célt szolgál.

Ha az alapító az alapítványhoz való csatlakozást megengedi, akkor nyílt alapítványról beszélünk, és ahhoz - az alapító okiratban meghatározott feltételek mellett - bárki csatlakozhat. Ilyen alapítvány alapításakor annak rendelkezésére legalább olyan mértékű vagyont kell bocsátani, amely a működése megkezdéséhez feltétlenül szükséges.
Alapítvány végrendelettel is létrehozható.
Alapítvány elsődlegesen gazdasági tevékenység folytatása céljából nem alapítható - arra ott vannak a gazdasági társaságok (Kft., Bt. stb) -, de a közérdekű célját nem veszélyeztető mértékben és a közérdekű céllal összhangban folytathat gazdasági, vállalkozói tevékenységet.

Az alapítvány javára a célja megvalósításához szükséges vagyont kell rendelni.

A kezelő szerv az alapítvány képviselője. Nem jelölhető ki, illetve nem hozható létre olyan kezelő szerv, amelyben az alapító - közvetlenül vagy közvetve - az alapítvány vagyonának felhasználására meghatározó befolyást gyakorolhat.
A bíróság köteles kezelő szerv kijelöléséről gondoskodni, ha erről az alapító nem rendelkezett.
Az alapítónak az alapító okiratban rendelkeznie kell a kuratórium összetételéről és meg kell jelölnie az alapítvány képviseletére jogosult személyt, ha pedig a képviseletre többen jogosultak, úgy a képviseleti jog gyakorlásának módját, illetőleg terjedelmét is.
Az alapító az alapító okiratban úgy is rendelkezhet, hogy a kezelő szerv az alapítvány alkalmazottjának képviseleti jogot biztosíthat, megjelölve a képviseleti jog gyakorlásának módját, illetőleg terjedelmét.

Vagyoni felelősség
A kezelő szerv vagy annak tisztségviselője (tagja) által a feladatkörének ellátása során harmadik személynek okozott kárért az alapítvány felelős. A tisztségviselő (tag) az általa e minőségében az alapítványnak okozott kárért a polgári jog általános szabályai szerint felel. Tehát az alapítvány felé felelősséggel tartozik.
Ha a kezelő szerv tevékenységével az alapítvány célját veszélyezteti, az alapító a kijelölést visszavonhatja és kezelőként más szervet jelölhet ki.

Az alapító az alapító az alapító okiratban a törvényben biztosított jogainak gyakorlására maga helyett - különösen halála esetére - más személyt is kijelölhet. E személyre az alapítóra vonatkozó rendelkezések az irányadók. A kijelölést a nyilvántartásba vétel után az alapító nem vonhatja vissza.
Alapító halála esetén, ha a jogainak gyakorlására nem jelölt ki más személyt, az alapítói jogosultságok a bíróságot illetik meg.

Az alapítványt a székhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) bíróság veszi nyilvántartásba, ezt követően nem vonhatja vissza.
A bíróság az alapítványt - a törvényben meghatározott egyéb okokon túl (pl. az alapító kérelmére, ha az alapítvány céljainak megvalósítása lehetetlenné vált) - a nyilvántartásból törli, ha az alapító okiratban meghatározott cél megvalósult, idő eltelt, vagy feltétel bekövetkezett.
Az alapítvány működése felett az ügyészség törvényességi felügyeletet gyakorol.

Az alapításhoz szükséges adatok

- az alapítvány nevének meghatározása
- az alapítvány céljának meghatározása;
- az alapítvány céljára rendelt vagyont összege;
- az alapítvány székhelye,
- az alapító, az alapítvány tagjai, az alapítvány képviselője, a kezelő szerv tagjainak, az alapítvány elnökének személyes adatai
- egyeztetés szerint egyéb adatok

Az egyesület

Az egyesülési jog alapvető jellegzetessége az önkéntesség, az önkormányzati elven alapuló működés (pl.: létrehozható az egyesület vezetőségének munkáját segítő szervezet), a közös cél, a nyilvántartott tagság és a cél elérése érdekében szervezett közös tevékenység. Egyesület minden olyan tevékenység végzése céljából alapítható, amely összhangban áll az Alkotmánnyal és amelyet a törvény nem tilt.
Egyesület elsődlegesen gazdasági tevékenység folytatására nem alakítható, de célját nem veszélyeztető mértékben és céljával összhangban folytathat gazdasági, vállalkozói tevékenységet.

Az egyesület alapításához legalább tíz alapító tag szükséges, a tagok lehetnek magánszemélyek, jogi személyek, valamint ezek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetei, illetve ezek vegyesen. Az alapító tagoknak az alapításkor - azaz az alapszabály elfogadásakor - személyesen kell megjelenniük. Az egyesület tagjainak tagdíjfizetési kötelezettsége van.

Az egyesületnek legfelsőbb szervvel, ügyintéző és képviseleti szervvel kell rendelkezni, és meg kell állapítania a legfelsőbb szerv hatáskörébe tartozó kérdéseket is. Az egyesület legfelsőbb szerve vagy az összes tag (közgyűlés), vagy a tagok által közvetlenül, illetve közvetett úton választott testület (külödöttgyűlés) lehet. A legfelsőbb szervet időnként, szükség szerint, de legalább öt évenként, illetve, ha a tagok egyharmada - vagy az alapszabályban megjelölt hányada - kezdeményezte össze kell hívni.
Az alapító tagoknak kell az ügyintéző és képviseleti szerveket megválasztani. A képviseletet úgy kell rendezni, hogy személy szerint ki kell jelölni azt, aki a képviseletre jogosult, aki írásbeli kötelezettséget vállalhat, vagy a banknál aláírhat. A képviseleti, illetve az aláírási jog gyakorlása lehet önálló vagy a testület más tagjaival együtt végezhető.

Az egyesületet az alapítványhoz hasonlóan a székhelye szerint illetékes megyei bíróság, illetőleg a Fővárosi Bíróság veszi nyilvántartásba.
Az egyesület működése felett az ügyészség törvényességi felügyeletet gyakorol.

Az egyesület létrehozásához szükséges adatok

- az egyesület nevének meghatározása
- az egyesület céljának meghatározása;
- az egyesület székhelye,
- a tagdíj összegének, befizetési módjának meghatározása;
- az egyesület szervei (elnök, titkár, felügyelő bizottság) tagjainak, az egyesület képviselőjének személyes adatai, hatáskörük
- egyeztetés szerint egyéb adatok

Fogalmak, meghatározások

Ajánló
Figyelő

Haszonbérleti szerződés

:: 2014. február 04., kedd @ 14:07

A földhaszonbérlet szabályai 2014 évben. Átmeneti szabályok, földforgalmi törvény, előhaszonbérlet, hirdetmény, kifüggesztés, ...

Föld adásvétel

:: 2014. január 15., szerda @ 13:52

2014. május 1-jétől az a belföldi természetes személy és tagállami állampolgár, aki nem minősül földművesnek,

Miért nem csökken a hiteltartozásom ???

:: 2014. január 13., hétfő @ 12:39

Sok ügyfél fordul hozzánk elkeseredve azzal, hogy már évek óta fizeti a kölcsönt, eddig „visszafizetett”

Mennyibe kerül ha hitelt vesz fel?

:: 2013. április 08., hétfő @ 08:36

Bérleti szerződés

:: 2013. március 19., kedd @ 12:44

Miért érdemes a bérleti szerződést közjegyzői okiratba foglaltatni?

Tartozáselismerő nyilatkozat

:: 2013. március 19., kedd @ 09:38

avagy: hogyan tegyük könnyebbé egy követelés érvényesítését?

Ténytanúsítvány

:: 2013. március 18., hétfő @ 15:11

Fénymásolat hitelesítés, aláírás hitelesítés, nyilatkozat közlésének időpontja, tanácskozás, ülés, váltó és csekkóvás,